A termékfotózás

Vannak termékeid, és szeretnéd eladni őket? Minden bizonnyal szükséged lesz megfelelő termékfotókra. Még akkor is, ha kizárólag bolti értékesítést folytatsz, és (még) nincs webshopod. Ha reklámozni akarsz (és miért ne akarnál, hiszen reklámozni muszáj), esetleg szórólapot nyomtatsz, vagy facebook posztokon keresztül népszerűsíted kínálatodat, máris szükséged lesz vonzó termékfotókra.

A termékfotózás a szakfotográfiáknak egy ága. Az egyszerű megjelenítéstől (pl. egyszerűbb webshop célú termékfotók) az érzelmekre is ható, hangulatot közvetítő imidzsfotókig, amelyek behelyezik a terméket egy kis történetbe, általában valamilyen pozitív érzelmet sugalló kontextusba. Ezekhez a pozitív történetekhez könnyebben kapcsolódunk, mint egy szimpla tárgyhoz. Ilyen képeket használnak a különféle hirdetési felületeken, és egyre gyakrabban webshopokban is kiegészítik az egyszerű termékbemutatást ilyen kedvcsináló képekkel..

A termékfotózás akár rendkívül komplex feladat is lehet, mind technikai, mind kreatív szempontból.

Nehézséget okozhat például a tárgy mérete. Be kell férjen a stúdióba, ahol fotózzák. Nem elég, hogy befér, további hely kell, hogy a kamera be tudja fogni a tárgyat. Ha nem fér be a stúdióba, megfontolandó a szabadtéri fotózás, de ott megfelelő helyszínt kell keresni, ami igen időigényes feladat,  és a projekt ki van téve az időjárás bizonytalanságának, illetve tekintetbe kell venni az állandóan változó fényviszonyokat.

A tárgyfotózás másik nagy kihívása, ha valamilyen különleges felületű tárgyat kell fotózni. Matt, átlátszatlan és kis kontrasztú témák bevilágítása és fotózása viszonylag egyszerű feladat. De mi van, ha a tárgy tükröződik, csillog, és görbe felületű? Esetleg még átlátszó is? És a terméknévnek olvashatónak kéne lennie ezen a felületen? Esetleg csoportképet kell ezekről készíteni, ahol a termékek egymásban tükröződnek? Ezeket a helyzeteket sokszor lehetetlen egy képből megoldani, ilyenkor több képből lesz összeállítva a végeredmény, jelentős utómunkát  igényelve Photoshopban. Az ilyen termékeket izolálni kell a környezettől, hogy az ne jelenjen meg a termék tükröző felületein. Ez lehetséges, egy valami kivételével: az objektívet nem lehet izolálni a tárgyunktól, mivel az készíti a képet. Ez apró méretű, görbült felületű, tükröző felületű tárgynál komoly probléma lehet, és kellemetlen utómunkát von maga után.

Egy másik komplex fotográfiai feladat, az ételfotózás, véleményem szerint nem áll messze a Fantasy világától. Azok az emeletes,  patetikus ételköltemények, amiket az óriásplakátokon és egyéb hirdetéseken látunk, nem teljesen felelnek meg a gyorséttermekben elénk rakott valódi terméknek. Ha belegondolunk, a jó, igazán kívánatos ételfotónak azért kell jobban kinéznie, mint a valóság, mert a képet nem lehet megenni. A valódi étel kevésbé esztétikus voltát kompenzálja, hogy meg lehet enni: a kellemes ízélmény kompenzálja az esetleges vizuális érdektelenséget, és az élmény pozitívba fordul.  A képnek viszont pusztán a látvány által kell meggyőzőnek lennie.
Az ételfotó hitelessége ugyanakkor összekapcsolódik a forgalmazó cég elismertségével. Ha egy gyorsétteremlánc már felépített magáról egy pozitív képet, ha már nem csak enni járnak oda, hanem egy életérzés is kapcsolódik hozzá, akkor a vásárlók már nem veszik zokon, ha a valóság kicsit máshogy néz ki, mint a reklámfotón, hiszen a kép már az életérzést is tartalmazza, ami miatt kötődnek ehhez a márkához.

Ha viszont olyan márka próbál “túltolt” ételfotókkal operálni, amelyik nem épített ki érzelmi azonosulást a fogyasztókban, kellemetlen helyzetekbe kerülhet, mert a vásárlók számon fogják kérni a termékfotót a valóságon. Ha szeretnénk visszatérő fogyasztókat, érdemes őszintébb hangnemet megütni, vagy pedig komoly márkaépítésbe kell kezdenünk. Fotós részről, nem elég tehát a terméket önmagában nézni, hanem fontos a kontextus is, így kell megtalálni a megfelelő arányt.

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólást csak egy név megadásával lehet beküldeni.

A hozzászólás mező ne maradjon üresen.