Ma már tényleg sok olyan eszköz van, ami támogatja azt, hogy egy vállalkozó akár maga is nekiálljon elkezdeni felépíteni a márkáját, erre vonatkozó szakirányú képzettség nélkül is.
Van, amivel azonban kalkulálni kell. Ha jól akarod csinálni, akkor be kell fektess némi időt.
Egyrészt a tanulásba (hé, a marketing egy szerteágazó szakma, sokféle specializációval, amit évekig tanulnak az egyetemen, úgy egyébként).
Másrészt EZUTÁN a konkrét márkaépítési folyamatba, még MIELŐTT kilépnél a nyilvánosság elé.
Mérd fel az erődet!
Ha időmilliomos vagy, és nem sürget az idő a piacralépéssel (mert mondjuk, valami szupertrendi terméked van), akkor ez a te utad. Rengeteg témába vágó cikk és szakmai podcast elérhető az interneten, mindenképpen hasznosan eltöltött idő lesz.
Mert:
- vagy érzed, hogy ez neked menni fog, a teherbírásod is megvan hozzá;
- vagy rájössz, hogy hol vannak a határaid, meg úgy egyáltalán: milyen keretek között működik ez a szakma. Találkozni fogsz fogalmakkal, technikákkal, ami akkor is hasznos lesz számodra, ha végül mégis egy szakértő csapathoz fordulsz.
Ha már némileg kiképzed magad ebben a témában, sokkal gyorsabb és gördülékenyebb lesz az együttműködés az ügynökséggel, amit választasz, mert érteni fogod, mit miért csinálnak.
Gondolj bele: nálunk marketingesek, projektesek, grafikusok dolgoznak a márkádon, mindegyik éveket töltött a szakmája tanulásával, és több éves, akár évtizedes szakmai tapasztalat van a hátuk mögött, ezzel foglalkoznak napi 8-10 órában, szóval otthon vannak abban a világban, ahová te most szeretnél belépni. Egyszóval: segíthetünk.
Ha tehát márkabevezetés előtt állsz, gondold át, hogy megteszed-e ezeket a lépéseket:
1. „Generáltatok AI-val egy logót meg közösségi média posztokat, és este elkezdek posztolni a Facebookon”
Vajon úgy hangzik ez mint egy márkastratégia?
Tudjuk, hogy türelmetlenül várod, hogy végre piacra lépj, hiszen kész a terméked. De ismerjük az első benyomás fontosságát. Hogy legyen egyáltalán. Hogy észrevesznek-e egyáltalán abban a médiazajban, amiben élünk.
Előfordul, hogy cégek több éves vergődés után fordulnak kreatív ügynökséghez, hogy végre megtehessék az első igazi benyomást. És bizony sokszor azzal jönnek, hogy kéne egy új logó. Hát, lehet, hogy az is kell, de nem ez a legfontosabb: kiderül, hogy a márka egyáltalán nincs felépítve. Jó a termék (ez alap!), de nem tűnik ki a versenytársak közül egyáltalán, a jelenlétük arra elég, hogy a felszínen maradjanak.
Ez sok olyan cégre is igaz, akik komoly marketingbüdzsét égetnek el. És itt eljutunk a 2. ponthoz:
2. A márkaépítésre költeni kell. De vajon jó helyen égetem a pénzt?
Ha azon gondolkodsz, hogy egyáltalán érdemes-e marketingre költeni, mérlegelj néhány dolgot:
1. Olyan terméked van, ami eladja magát? Tehát egyszerűen akarják az emberek (a célcsoportod), és hajlandóak addig kutatni, amíg meg nem találják?
2. És nincs versenytársad sem? Tehát nem fognak mást hamarabb megtalálni?
3. Nem lokális piacra dolgozol, azaz nem tudod fizikailag hitelesíteni a termékedet.
Néhány adat:
a marketingre költött összegek világszinten évről-évre nőnek, 2025-ben ez meghaladta a 1000 000 000 000 dollárt. A vállalkozások ennyi pénzt költenek, hogy láthatóak legyenek a világban, ennyi pénzt költenek el, hogy elfoglalják előled az online hirdetési felületeket, hogy elragadják előled a vásárlók figyelmét. Minden márka egy ilyen világban próbál érvényesülni.
És a jó és rossz hír egyszerre:
ennek az elköltött összegnek a 65-85%-a NEM tette az érintett márkákat karakteres, igazán megkülönböztethető branddé.*
Miért rossz és miért jó hír ez? Rossz hír, mert megmutatja, hogy milyen rosszul is el lehet költeni a marketingbüdzsénket. A jó hír viszont, hogy ha te még nem követted el ezt a hibát, akkor most dönthetsz jól, vagy ha eddig rossz úton haladtál, akkor válthatsz irányt. Ha a vállalkozások 65-85%-a rossz irányba megy, akkor reménykedhetsz, hogy a konkurrenciád is közte van, és akkor talán van itt még neked is hely a piacon, ha jól csinálod.
Rengeteg pénzt el lehet költeni a nem megfelelő időben és helyen, például azzal, hogy a marketingtölcsér alján optimalizáljuk a teljesítményt, hogy konverziót megtoljuk még egy plusz 0.01%-kal, vagy hogy növeljük az átkattintási arányt 1,7-ről 2.0%-ra. Megy bele az idő, a pénz, mert azt gondoljuk, ez a legfontosabb, hisz itt történik a tényleges vásárlás.
Pedig kutatások azt mutatják, hogy ha a márkád minden platformon konzisztensen mutatod be, ez a bevételeidet 23%-kal is növelheti. Nem a pénztárnál kell meggyőzni a vásárlót, hanem már sokkal előbb. Ha tudja ki vagy, nem kell győzködni, mert már céltudatosan rak a kosarába.
Talán most már látszik, mennyire fontos, hogy egy márka kommunikációs alapjai megfelelően legyenek lefektetve, mert erre fogsz építkezni. Ez az első lépés. Legjobb, ha ezeket rögtön te, akinek szívügye ez a vállalkozás, próbálod megtenni.
Ahogy a bevezetőben írtuk, érdemes némi időt szánni arra, hogy ismerkedj a kommunikációs szakmával. Olvass cikkeket, nézz podcastokat, kérj szakmai konzultációt (akár tőlünk), hogy belődd a saját pozíciódat egy térképen, ahol már szinte minden úton halad valaki. És ha úgy érzed, hogy neked is csak 24 órából áll a nap, és van állítólag olyan is, hogy magánélet, akkor tudd felismerni a határaidat, hogy meddig terjed az időd és az energiád. Ha ehhez a határhoz eljutsz, fel fogod ismerni a helyzetet: ha át akarod lépni ezt a határt, az egyedül nem fog menni.
Sokan nehezen fogadják el, hogy a marketing az a termék része.
Gondold el: rengeteg energiát tettél terméked létrehozásába, meghoztál rengeteg áldozatot, beletetted tudásod legjavát, mégis, az a termék csak egy félkész termék, amíg nem válik láthatóvá a piacon. Amihez az kell, hogy sokan lássák, sokan beszéljenek róla. Ehhez pedig erős állításokat kell tenni a termékről, méghozzá folyamatosan.
Íme két szemléltető példa
1. Hallottál már a Mona Lisáról? Nyilván. Nem lehet odaférni hozzá a Louvre-ban. Mindenki látni akarja. Az emberek kötelezőnek érzik. A Mona Lisa látszik. De vajon tényleg a festmény látszik? A festményt akarják látni az emberek, vagy csak részei akarnak lenni a hype-nak?
A többi reneszánsz festmény előtt nem hemzseg ekkora tömeg, pedig nagyszerűek azok is. Az emberek nem értenek a festészethez, nem nézné senki a Mona Lisát, még ha kiváló festmény is, ha nem épült volna be a köztudatba a folytonos értéknyílvánítás miatt.
Az csak mellékes, hogy dollármilliókban mennyit ér, az számít, hogy ezt folyamatosan állítják róla. Mert ugye ki gondolná, hogy egy fatábla meg némi festék milliókat érjen?
2. Van, ami viszont egy átlagembernek is egyértelműen értékesnek kéne tűnjön, mégis, a tudásunknak róla (ami az alábbi példában zéró) jobban hiszünk, mint a saját szemünknek.
Elmondom ezzel kapcsolatban a saját tapasztalatomat: hallottál már a Toledói Monstranciáról? Ez a legelképesztőbb műkincs, amit valaha láttam, a toledói katedrálisban található, több mint 2 méter magas, több mint 200 kg arany-ezüst-drágakő alkotás. Amikor ott jártam, éppen egyedül voltam a helységben, ahol a monstrancia ki van állítva, ki van világítva, ragyog az egész, és én egyedül csodáltam, amikor egy turista bekukkantott az ajtón, körbenézett, de mivel látta, hogy nincs tömeg, csak én, be se jött, ment tovább.
A Kispál és a Borz egyik száma tökéletesen leírja ezt az emberi jelenséget:
„Úgyse hiszi senki el magának, hogy amit lát, az tényleg van
Hanem várja, hogy a valódi látványt jelző kürtszó felharsan”
Szóval, ha van egy akármilyen értékesnek gondolt terméked, azt a világba kell kiáltani, sokszor, hogy az emberek észre vegyék, hogy az tényleg van.
3. Mikor kérjek segítséget?
Elárulom, a nagy cégek sem szeretnek márkakommunikációra költeni, de ők megteszik, mert tudják, hogy egy terméket nem lehet piacra dobni marketingbüdzsé nélkül. Ez mindig bele van kalkulálva a termék fejlesztési költségeibe. Ebből a szempontból könnyebb nagy cégekkel dolgozni, mert ez nekik nem újdonság. Egyszerűen így működik a világ.
De egyszer a nagy cégek is kis cégekként kezdték, s mint mondtuk, ha van idő, neki lehet állni fölszedni a tudást, apránként megpróbálni bekerülni a köztudatba, ezzel nagyon sok hasznos tapasztalathoz lehet jutni.
De ha azt tapasztalod,
- hogy a kommunikációd nem ad egy konzisztens érzést, hanem inkább széttartó, szétszórt, az utak nem mind Rómába vezetnek…
- ha biztos vagy benne, hogy jó a terméked, de nem tudod ezt megfelelően megfogalmazni és átadni a közönségednek…
- nem tudod világosan megfogalmazni, hogy miben is különbözöl a konkurrenciádtól, és úgy látod, hogy ezt a közönséged sem érti, miért kéne téged választania…
…akkor valószínűleg elérted azt az említett határt, és itt az ideje, hogy segítséget kérj, például egy olyan ügynökségtől mint a BolkoDesign, ahol egy szakértői csapat áll készen, hogy megláttassa a márkádat veled és a célközönségeddel is, és közös >brandworkshopok keretében meghatározzuk a márka identitását, megtaláljuk a járható utakat a márkakommunikáció számára, alapokat fektetünk le, amin elindulhat majd az arculattervezés és a kommunikációs stratégia kidolgozása.
Senior grafikusunk tollából.
*A cikkben közölt statisztikai adatok forrása: https://bedistinctive.jkrglobal.com/, valamint az ott közölt JKR x Ipsos 2023 kutatás eredményei.
Képek forrása: Magnific.com
